Július 23.Vasárnap

Na végre szereztem egy új naplót.Elmesélem a mai napomat.Reggel elaludtam,s Dia őrült csengetése ébresztett csak fel.Kinyitom bambán az ajtón:

-jóreggelt szunyáka! Elkésünk az edzésről!

-ÚÚ,tényleg,pár perc és előkészülök addig fáradj be-mondtam

Majd kapkodtam ide-oda az se tudtam hol van a fejem.Végre felkaptam valami göncöt,Nórira pedig rábíztam az egész lakást.Anyu és Apu megint nincs otthon.

Elkeztünk rohanni a busz felé,hogy el ne késsük.Mikorra elértük azonnal beszálltunk,de pechünkre nem volt ülőhely.

Állnunk kellett ebben a harminc fokos melegben.Tök jó!

Szinte berohantunk Diával a tesiterembe.Szerencsére ott volt már Kitti is,és mint libasorban mindenki ott állt.

-Szerencsétek,hogy ilyenkor jöttetek és nem késöbb-mondta az edzőtanárunk.

-Elnézést a késésért-mondtam majd beálltam a sorba.

-Elnézést gyerekek,de felkell mennem valamiért,mindgyárt jövök-mondta majd felsietett...

Miután végre egymásra találltunk Kittivel és elkeztünk volna beszélgetni,Lia és a bájos kis barátnői beálltak elénk.

-Jellemző,hogy össze-vissza késtek.Képzelem majd mi lesz mikor suliba kell járni.Szánalmasak vagytok-mondta

-Lia...-keztem hozzá,s álltam fel a padról-érdekes módon,neked csak akkor nagy a szád,ha itt vannak melletted a barátnőid.Egyedül nem mernél beszólni nekünk?És egyébként is,ha nem tetszik valami,inkább foglallkozz a barátnőiddel és minket haggy ki az unalmas dumáidból.Netán unatkozol?

-Figyelj,egyszerűen unatkozunk

-Akkor unatkozz máshol-mondtam

És beszélgettünk tovább,mintha misem történt volna.

Az edzés elég jól sikerűlt.Két csapatra voltunk osztva és mi szerencsére Lia ellen voltunk.Minden dobásomnál beszólt,hogy milyen béna vagyok (pedig háromszor dobtam még kosarat is).Végén már annyira idegesített ez a jelző,hogy fogtam,s mint véletlen szerűen a fejére dobtam teljes erőből a kosárlabdát,de úgy,hogy földreborúlt.

Háhá,szííívás...Viszont egy jó kis szidást kaptam a fejemhez dicsérésűl a tanárttól.

Naggyából így tellt a napom.Legközelebb csak Agusztus 3.kor írok naplót,mert rengeteg lessz a dolgom...na páás

Augusztus 3. Csütörtök

Újra itt vagyok :) Holnap lesz a szülinapom :) ...

Persze nem fogok tartani semmiféle bulit, nem fogok visszamenni a babazsúri időszakba, de azért a haverokkal elmegyünk bulizni. Meglátogatunk egy rendezvényt, ami itt lesz tartva holnap. Koncertek, stb. Emellett pedig elmegyünk egy kocsma szerűségbe, és ott is el leszünk:) Viszont egy rossz hír van az egészben. Gábor nem lesz velünk (a francba)...

Ez elég szomorú, de most nemtudok mit tenni. Megy el Olaszba a szüleivel, meg az öccsével.

Elmesélem a mai napom. Kitti reggel felhívott, úgy 10 óra körül, hogy jó lenne valami cuccot venni magának, meg nekem. Beleegyeztem és 10 perc múlva már a buszmegállónál találltam magam. Elmegyünk egy plázába sajnos. Muszály, mert Kitti szereti az ottani levegőt, minden kis divatboltba bemegy. Én nem szeretem, főleg a hülye plázapicsák miatt, de ezt az egy alkallmat talán kibírom.

Már a buszon ültünk amikor váratlanúl egy sms érkezett VIKTORTÓL!

"Szija béjbi! Remélem nem baj, hogy így hívlak! Előre is boldog szülinapot kívánok! Pussza"

Akármennyire is túl "cukisan" írta, azért mégis csak rendes volt ez tőle. Sajnos visszaírni nem tudtam, mert nem volt zsém a telómon, ezért úgygondolltam, délután beugrom hozzá, és megköszönöm.

Leszálltunk a buszról, és a giccses plázába vettük az irányt. Természetesen Kitti, úgy viselkedett mint egy 5 éves, amikor nyalókát kap. Mindenhova bekellett néznünk, én meg tök kellemetlenűl éreztem magam, hogy egy ilyen viháncoló barátnővel megyek el. Félre értés ne essék, szeretem, de ... szóval ez a másik rossz dolog benne, hogy vásárlómániás.

Végre elérkeztünk egy jó divatbolthoz, ami még nekem is tetszett, mert tényleg jó cuccok voltak ott. Persze Kitti húzta a száját, hogy egy Dark shopban érzem jól magam, de erről most ki tehet. Megtalálltam a kedvemre való ruhadarabot ami mellesleg kurva jól néz ki (sorry, hogy így beszélek) ...

Fel is próbáltam és Kittit is meg győztem, hogy ne öltözzön trendin, most vegyen fel valami lazább cuccot. Meg is volt, és szerencsémre tetszett is a darab amit én választottam neki.

Gondolltam mostmár mehetnénk, de Kitti leállíthatatlan volt, addig nyűgősködött míg tovább nem mentem vele az ékszerüzletbe.

Láttam egy szép, ezüst gyűrűt. Kicsit felvillant bennem egy gondolat. Mi lenne ha már lennénk olyan idősek, és Gábor megkérné a kezemet ezzel a gyűrűvel? Persze ez még korai, ki akarna 14...akarom mondani 15 évesen megházasodni ???

Én biztos nem. Van még idő, ráér az ilyenen gondolkodni. Végre meggyőztem Kittit, hogy mostmár húzzunk el innen, mert kezdek rosszúl lenni a sok plázapicsától, de pechünkre a kijárat felé, megpillantottunk Liáékat. Lia szúrós tekintetével, szinte belémhatolt. Tudtam, hogy átkozódik ellenem, azért mert elvettem a pasiját. Öhmm..mondjuk Gáborral nem is igen jártak szerintem. Az csak egy hetes kapcsolat volt. Nagy szám.

Na szóval. Lia nem bírta ki, hogy ne szóljon be, drága barátnői jelenléténél.

-ÚÚ, vajon mit vehettek ezek a kis rohadt picsák? Úgy öltözködnek mint a majmok, mi legalább nem ódivatú cuccokat veszünk, de ezek csak a sötét színt ismerik, mondjuk nem csodálom - erre elkeztek értelmesen röhögcsélni

- Tudod drága Lia, te se panaszkodhatsz. Te csak a mai trendnek megfelelően öltözkötsz, nincs enktek semmi egyéniségetek..

-FÚÚÚÚ de megijedtem... lolka.. (magyarúl: Lol) És te Kitti, azthittem ti most hariban vagytok...

-Akkor rosszúl tudtad édesem. Na húzd el innen a gólyalábadat, és vidd ezeket a kurvákat is magaddal mert már elég unalmasak vagytok-mondta Kitti

Kittit se kellett félteni... Gyorsan elhúztuk a csíkot.. legszivesebben bevertem volna a fejét. Na de nyugi, van más megoldás is, na mindegy azt majd a suliban..

Este elbúcsúztam Gábortól... :((( és várom a holnapot...

Augusztus 4. Péntek- A szülinapom

Na kezdem a mai eseményeket :) Bár amire emlékszem...Reggel csak úgy fölpattantam az ágyból örömömben, végre ez az én napom lesz, persze bennem volt az a szomorúság, hogy Gábor nem lehet velem.

Ettől eltekintve, kellemesen telt a Reggel. Nóritól már ma megkaptam az ajándékot. A szüleim csak holnap adják át, mikor a nagymamámék itt lesznek, meg az egész pereputty :) Nekiláttam a reggelinek, majd csöngetést hallodtam. Kinyitottam az ajtót, Bettit és Rékát láttam az ajtónkban, könnyeikkel küszködve.

-Jézusom mi a baj? Gyertek be gyorsan

-Szija.. bocsi...csak... - és itt elcsuklott a hangjuk...

Próbáltam úgy betessékelni őket, hogy a szüleim ne lássák az arcukat, nekik ehez semmi közük, legalábbis reméltem...

Bevittem a szobámba őket, majd leültek az ágyra. Mindkettő arca szürke volt, szemük alatt meg hatalmas táska ragatt.

-Ezt...ezt...az ajándékot neked hoztuk- mondták majd elővettek egy nagy szatyort, amibe ruhák voltak.

-Köszönöm nagyon szépek, igazán nem kellett volna. Na de mi a gond?

-Tudod...ugy elmentünk nyaralni és..

Ebben a pillanatban anyám toppant be a szobában. Rékáék a könnyeiket törölték el, és takargatták az arcukat. Anya ugyanúgy feltette a kérdéseket ahogy szokta, mire végre elment folytatták...

-megvolt...

-mi volt meg???

- az első...kényszerből

Majdnem elkeztem én is sírni. Rékáékat felcsípte két macho kinézetű 20-as években járó pasi, és... hát a többet remélem mindenki tudja. Kisírták magukat nálam, majd azt mondták, hogy ne haragudjak de inkább nem mennek el a buliba. Persze, én megértem őket.

Délután már nekem se volt túl sok kedvem az egészhez, teljesen megrémísztetett a dolog. Bár tudtam előre, a buli felére se fogok emlékezni reggelre.

Mint mindíg, most is természetesen öltöztem. Már készülődtek a koncertes rendezvény kellékei, a szüleim nem tudják, hogy oda készülünk.

A készülődésemet, megint egy csöngetés zavarta meg. Kimentem és GÁBORT LÁTTAM MAGAM ELÖTT... Egy nagy csókkal üdvözölt, majd azt mondta meglepetésként jött, és hogy csak ma este indúlnak el. Szóval nem lesz ott a bulin, de azért ez nekem tényleg nagy meglepetés volt. Egy nagy csomagot adott át, meg egy csokór piros rózsákat. Úgy 7-8 szálat. Ez eddig a legszebb ajándékom :)

A doboz tartalma a következők voltak : 6 hónap előfizetés a Bravora ( a kedvenc újságom ) egy díszes fotó album, EGY NAPLÓ (nem tudja, hogy naplót írok) 3 milka csoki és... egy aranyos kis plüssmaci, I love U felirattal. ÁÁ, de szeretem az én kis Gáboromat :)

Na ennyit erről, akkor mesélek a buliról.

Van egy Tilda nevű lány. Hozzá mentünk el bulizni, egy 4 emeletes házuk van (enyhén milliárdosok) ...

Oda vettük az irányt, és színte az egész úton, Dani nyakában ültem, a többiek meg végig ordibálták a Happy Birthdayt ... Mijen jó barátaim vannak. Elérkeztünk a kecóhoz, Tilda díszesen bevonúlt és kinyitotta nekünk a kaput (bentről) majd bevezetett minket a lakásba. Csak a negyedik emeletet használhatjuk ... de jó.. Persze ez a negyedik emelet olyan mint egy rendes lakás, van itt konyha meg minden amit eltutsz képzelni.

Fent a tetőn egy Jakuzzi tündököl, a kertben meg egy hatalmas medence, azthiszem nem fogunk unatkozni.

Beültünk a Jakuddziba és ott elvoltunk. Ittunk pezsgőt és át adta mindenki az ajándékot. Még Tildától is kaptam, pedig nem is ismer. SZÉP ajándékokat kaptam, de most nem itt van a lényeg :)

Mikor már elkezdett besötétedni, elmentünk a kocsmába. Lefoglallták a haverok. Persze nekem hálából, gitáron kellett játszanom és elkellett énekelnem Kelly Osbourne- Shut Up- ot, meg egykét Alvin számot is:) a Kicsit, az ingyenélők dalát, az Alvint és a Bizalmat. Na szóval így elvoltunk. Már csak arra emlékszem, hogy nagyokat kortyolgatok az eredeti Rostocker Sőrből ami már szinte alig fért belém, tehát hulla részeg voltam.

Most következzenek azok a jelenetek amikre nem emlékszem, de a többiek mesélték. Elmentünk a koncerntre, menés közben egyszer hol becsúsztam az árokba, hol pedig nekimentem az oszlopnak. Aztmondják nagyon jófej vagyok olankor, mert mindíg énekelek és tök vicces vagyok, sokat szoktak rajtam röhögni.

Elérkeztünk a koncert helyiségére, szinte tomboltunk ezerrel...El felejtettem minden bajomat és csak ugráltunk, énekeltünk hangosan stb.

Kitti összejött Zalánnal, Dia meg Danival, szóval mindenkinek megvolt a maga öröme. :)))) Én is boldog voltam (nanááá) Bár csak most hiányolom igazán, hogy nem volt ott a.. gondolom már mondanom sem kell...

Folytatás...

Hajnali 4 órakor, Tilda háza khmm.. akarom modani villája felé vettük az irányt. Aztán mikor beértünk a kapun, elkeztünk bulizni. Az mellékes, hogy ruhástúl beleugrottunk a medencébe, többek között én is. Állítólag nagyon el voltam, persze a többire már ők sem emlékeznek, mert leitatta mindenki magát a sárgaföldig.

Csak arra emlékszem, hogy a tetőn vagyunk, néhányan a Jakuzziban üldögélnek, és szürcsölgetnek piákat, meg arra, hogy én fent ugrálok a tetőn és Tankcsapda számokat éneklek :)))

ÁÁ, nemtudom mi ütött akkor belém, hírtelen most eltudtam egy csomó számot tőlük énekelni, de ép ésszel nem tudnám :)))

És még arra is emlékszem, hogy már nagyon késő lehetett, bár még a nap nem látszott, azért kissé világos volt. Olyan fél 5 körül lehetett az egész...

Úgy látszik vége a bulinak, mindenki alszik én meg EGYEDÜL elaludtam a tetőn. Vagyis nem is egyedül, mert VALAKIVEL CSÓKOLOZTAM !!!!!!!!!!!!!!!!! ÉS NEMTUDOM KIVEL!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Uramatyám, mikor ezt észrevettem, felpattantam, de alig láttam azt a valakit, mert nagyon másnapos voltam... ugyan kitenne ilyet a barátaim közül is??? Hát ezt nem hiszem el.. pffff...

Aztán egyszer csak elaludtam...  Arra ébrettem, hogy Dia, szintén kómás fejjel lögtös és ordítja a fülembe, hogy csörög a telefon. Na gondolltam- szülők...

Felvettem a telefont, persze a beszélgetésre nem emlékszem, csak az maradt meg bennem, hogy hazakell mennem, mert ugye.. mamáék... pff :(

Úgyhogy felkellett tápászkodnom, de mellettem nem feküdt senki. Nemtudom ki lehetett ez a csókolózó valaki...

Lementem a negyedik emeletre, majd megbotlottam a küszöbön és elestem, ezután majdnem elaludtam megint a földön... hát ez röhejes :)))

na hát ez lennék én...másnaposan.. még sose voltam ilyen másnapos..

Megkértem Tildát (aki nem piált be annyira) hogy vigyen haza motorral ha tud... Mielött Tilda választ adott volna, Dani lelkesen feltette a kezét, hogy ő elvisz, persze a fejét nem láttam, mert a fehérpárnába volt préselve és orrhangon mondta a szöveget...

Összepakoltam az ajándékokat (3 szatyornyi) ezután felültem Dani motorjára, és átkaroltam, majd elaludtam. Dani ébresztett fel, hogy mostmár itthon vagyok...

Megköszöntem a fuvart, majd bementem a lakásba. Mindkét mamám rohant felém, azthittem először, hogy versenyeznek, ki támad le elöbb...

A konyhába értem. Apu szürcsölgette a kávéját, majd olvasta a Heti újságot. Anyu a konyhában sürgött-forgott, a hugom ült a széken és bámúlt bambán, a bátyám és Anna a nappaliban pihiztek.

-Na, hogy érezted magad? -kérdezte Apu, tudtam mire gondol, és tudtam, hogy tudja, hogy én másnapos vagyok

-ŐŐ..jó volt

-Remélem nem ittál

-Nem csak az volt a pech, hogy reggel aludtam el

Apu bólintott, persze nem hitt nekem... a mamám megszólalt..

-Ő inni? Hát könyörgöm, nem szabad ilyet feltételezni a lányodról... ő mindíg is jó kislány volt és az is marad...

Gondolltam magamban - hát igen, nemtud egy-két balhémról még mindíg... remélem nem is fogja megtudni, mert akkor azt hallom, hogy én milyen rossz kislány vagyok, persze arra is rájöhene már, hogy 16 éves vagyok...

A nappaliba menekültem ez elől, és a bátyámékra rontottam. Kikérdeztek, hogy milyen volt stb. - bla-bla-bla...

10 perc múlva észreveszem, hogy mindenki sorakozik be a nappaliba, és adják át nekem a cuccokat, ja és ne felejtsük el, hogy tortát is kaptam. Úgy éreztem mindent összehányok, ígyis alig tudtam ezt a sok sört feldolgozni, hát még megkell tömnöm is magam mint egy veréb..

Nem akartam semmikép, hogy tudják, inkább lepleztem, és jóízűen falatoztam, az amúgy nagyon finom franciakrémes tortát.

Kaptam egy-két jó dolgot, de a mamáék ajándékát muszály elmondani..

Először is, az  egggyik, odaadja a kis dobozt. Kinyitom és egy PÁRDUC mintás felsőt és vékony anyagú nadrágot pillantok meg. Hmmm...bundabugyit nem vettek??

Úristen, soha nem fogok én párduc mintás cuccokba flangálni az utcákon, egyáltalán nem fognak engem hülyének nézni.

Na és várjál, a másik mamámnak ugyan leesett az álla, mert ő is azt vette. Egy rugóra jár az agyu, de nagyon rossz írányba. Mindegy. Így kitört az anyós balhé, és elkezték egymást szólongatni, hogy mit képzel, hogy ugyanazt vette ajándékúl mint ő meg stb. Apuék csak néztek, nemtudták mire vélni ezt az egész dolgot...

Felálltam és azt mondtam:

-Najó, csend! Nagyon köszönöm az ajándékokat tényleg szépek, és annak is örülök a legjobban, hogy kétszer annyi van ugyanazokból a darabokból...nagyon köszönöm, de most remélem mindenki megbocsált, mert én most megyek aludni, mert hulla fáradt vagyok, ugyanis  reggel aludtam el a buli helyszínén

Ezzel be is fejeztem, adtam mindenkinek puszit, megköszöntem mindenkinek azt amit kaptam, és elbúcsúsztam, majd beleugrottam az ágyamba, gyorsan elővettem a párnát, takarót és elaludtam...

Augsztus 5. Szombat

Délután 5kor ébrettem fel, pedig nem messze tőlünk meg építkeztek elég hangosan, úgy hogy apu még kora délután se tudott elaludni... én meg úgy feküdtem az ágyamban, mintha nem is élnék.

Ésmég jó, hogy csak arra ébrettem fel, hogy leestem az ágyról, és orral a padlóhoz csapódtam.

Megnéztem a telefonomat, és teljesen meglepődtem az időt látván... te jóó ég már 5 óra van...

Kiszabadúltam a testem köré csavarodott takarómtól, majd felálltam elég agyonmosott fejjel és kimentem a konyhába. A bátyámat és Annát pillantottam meg. Természetesen a bátyám elkezdett szivatni, hogy ilyenkor kelek, majd hangosan röhögtek rajtam. Rájuk néztem, kicsit mosolyogtam hunyorítva, mert ekkor még mindíg nem voltam ép észnél.

-Másnaposok vagyunk? Másnaposok vagyunk? -kérdezte nevetve Robi..

Erre én nem válaszoltam semmit, csak a hűtőből kivettem egy dobozos tejet, és íttam belőle 3 kortyot. Még sose voltam ilyen bunkó, de a másnaposoktól márcsak ez telik.

Bementem a nappaliba, ahol épp a szüleim nézték a TV-t.

Megkérdezték hogy vagyok, meg stb. Elkeztem velük beszélgetni mindenféléről, amiről csak egy szülővel lehet... aztán hallodtam, hogy a szobám felől sms zajok ordítanak.

Unalmasan felálltam és a szobám felé vettem az irányt. Azonban mikor a szobám ajtaját kinyitottam, a mobilomnak hűlt helye maradt. Egyből Nórira gyanakodtam, hisz neki a mániája, hogy olvasgassa az sms-eket.

Bementem hozzá, és elkértem a mobilt, majd elolvastam az üzenetet:

" Szija! Tök rég találkoztunk! Tudod én vagyok Balázs, ha még emlékszel rám:) Remélem már van pasid! Kijösz?"

ÁÁÁ, Balukám :))))))) De rég láttam, istenem. Gyorsan visszaírtam:

"Hali! Igen, tudom. Jaja már van pasim :) Sajnos most nem tok kimenni, mert másnapos vok, tegnap meg ma elég sokat buliztam, és csak mst ébrettem fel"

Ezzel le is tudva Balázs. De szereték a közeljövőben találkozni vele:) Azért mégiscsak barát (tuttommal)

Ma olyan fura volt, egésznap otthon ücsörögtem, hol néztem a TV-t hol beszélgettem, de engem igazán az MSN kötött le (naná)

Pár perc múltán a bejelentkezésem után, összegyűlt egy szobában a másnapos banda. Elmeséltük élményeinket az alvással kapcsolatban, és felidéztük a szép pillanatokat, amikre még emlékeztünk a bulival kapcsolatban...

Augusztus 6. Vasárnap

6 óra felé, felriattam. Megint a csókra emlékeztem vissza. Ki lehetett az? Engem ez nagyon zavar, mert kitudja ki volt az. Felhívtam Balázst (én hülye) Hogy találkozzunk. Szegényt enyhén álmából ébresztettem fel, de azt mondta mostmár mindegy, inkább találkozzunk.

Anyuék még mindíg aludtak én pedig fogtam és elhúztam otthonról. Találkoztam vele, fúúú nagyon megváltozott:))) A lényeg, hogy nagyon el voltunk. Elmentünk egy játszótérre, és ott ültünk a hintán.

Beszélgettünk mindenféléről, közben kiderűlt, neki is van már csaja:))

Leestem a hintáól, én hülye :)) Nagyot zuhantam, Balázs odajött hozzám és...

Folytatás...

És azt mondta, ha netalán szakítanék Gáborral, ő járna velem, és képes lenne várni rám örökre...

Hát rendes, de ez már olyan nyomulós beszólás volt nem? A lényeg, hogy ma hosszasan el sms-eztem Gáborral :)

A hugom pedig egyre furábban viselkedik. Úgy értem, most lett egy új barátnője, aki egyáltalán nem szimpatikus nekem. Bár még csak egyszer láttam, végülis nem szabad elsőre ítélni. Egésznap eggyütt voltak a parkban... Csodás.:(

Annával elmentünk ketten vásárolni mindenfélét. Vettünk pár jó ruhát meg egy tornacipőt is vettem. Ezenkívül pedig kajákat, piákat. A nagy vásárlás után vettünk hotdogot meg dobozos Colát majd leültünk a  szőkőkút mellé a padra.

Elárúlt nekem egy titkot:

-ŐŐŐ.. remélem ezt nem mondod el senkinek..úgye? - Anna kérdezte elég bizonytalan hangon. Fogalmam se volt mit mondhatna

-Persze, nekem bármit elmondhatsz...

- Robi...szóval..őő...eljegyzet...

A Cola ami a számba volt, azonnal kiköptem.

-MIIIIIIIIIIIIIIIIIII??????????? -Kérdeztem felemellt hangon

-ŐŐ... igen, ez van... most haragszol?

-ÚRISTEN, TE JÓ ÉG.. nem, nem haragszom csak... ÚRISTEN MEGHÁZASODIK A BÁTYÁM, TE JÓÓÓ ÉG -ordítoztam. Nem tudtam, hogy most sírjak-e vagy nevessek

-látom felkavart téged ez az ügy

2 mély levegőt vettem majd mondtam:

-Nem, nem kavart fel csak... fura, nemtudom elképzelni a bátyámat..szóval érted... de mikor?

-Tegnap este elmentünk egy elegáns étterembe, és ott mondtam ki az igent, már gyűrűt is kaptam :) - dicsekedett Anna, közben kezét felém mutatta

-Húúúha... nagyon szerethet téged a bátyám, ha ilyen kaptál tőle - mosolyogtam el

Ez egyszerűen hihetetlen, Robi, a vagány bátyám megházasodik élete nagy szerelmével???????????????

Na kiváncsi vagyok, a szülők hogy fognak majd reagálni az ügyhöz... én leginkább apu reakciójától tartok.

Pillanat, csöngetnek!

***

Folytatás...

Itt vagyok, Viktor volt az és.. hát megkérdezte hogy vagyok meg ijesmi :) Tök kedves volt tőle, még egy szál virágot is kaptam.

Azthiszem ennyit a mai izgi napomról, most TV-t nézek :)

Augusztus 7. Hétfő

Szerdán jön az édesem:)) De lelkiismeret fuldoklásom van a csók miatt. El kell neki mondanom.

A csajokkal ma elmentünk a Mekibe, és ettün hamburgert, sültkrumplit és ittunk Colát

-Figyeljetek, szerintem muszály lesz megmondanom az igazat...nem?- kérdeztem

-Háát...szerintem...nem muszály - mondta Kitti

-Be voltál piálva, és még az is aki megcsókolt, szóval szerintem lényegtelen. - Szolt Dia

-Jaja, mégha el is mondaná az a valaki Gábornak, akkor te arra is foghatod, hogy piás voltál, meg arra, hogy őő... annyira kész voltál, hogy nem is emlékeztél rá - lelkesedett Kitti...

-Hát nemtudom - mondtam elgondolkodva.

Amint végeztünk, hazamentem. Senki nem volt otthon, mert szüleim ugye dolgoznak, Nórikám pedig új barátnőjével van. Gondolltam áthívok valakit. Diára gondolltam.

Át is jött, TV-t is néztünk, megnéztük a Jóbarátokot, utána ettünk milánóit.

Elbeszélgettem vele és nagy örömmel közöllte, hogy Ő és Dani nagyon megvannak :) Hát ez tök jó, végre a barátnőmnek is van pasija.

Folytatás...

Szinte belgondolni is rossz, hogy bátyám megházasodik. Ez olyan...kínos vagy fogalmam sincs. Persze Annával nincs semmi bajom, de ez azért már egy kicsit sok nekem.

Lehet, hogy most mindenki hülyének tart, de nem tehetek róla, valmaitől mindíg tartok. Először a csók, most meg... áááhhh... Fogalmam sincs mivan...

Az megnyugtatott legalább, hogy Olaszból mégiscsak tartottam a kapcsolatott Gáborral. MSN-eztünk. Megnyugottam, hisz azt mondta, minden rendbe van és jól érzi magát.

Mesélt még sok mindent, annyira örültem a lelkesedésének.

Nemrég jöttek haza anyuék. Szokásos bevásárlást tartottak. Hát igen az én családom márcsak ilyen...

Kicsit bírkoztam a kutyámmal is, Pocival... áá, de imádom ezt a kiskutyust. Tényleg márcsak ő vígasztal meg. Bár amennyire. Egy kicsit furcsán viselkedik mostanában...

Tessék, hogy most ne unatkozzunk mindannyian, holnap jönnek Vikiék, Franciaországból... háát nem csodás ??? Főleg Viki 7 éves öccse...az az idióta... Mondjuk az tény, hogy Vikivel is jól kijövök mert tök kedves :)

Gondolom megint lesz egy nagy Budapesti túra, mint álltalában. Persze a külföldieket mindíg így üdvözölljük. Hát hajrá.

Este megint kiszöktem, Viktor miatt. Lementem hozzá dumálni. A közeli játszóéren foglaltuk el magunkat és dumáltunk.

Tökre megértő egy pasas. Aztán mikor az erkélyről ordíbált anyu, minden végeszakatt. Mehetek vissza a kicsi szobámba.

Elbúcsúsztunk, de nemtudtam mire vélni a lépését. Ugyebár barátok úgy búcsúznak el egymástól, hogy 3 puszi. Ez rendben is volt, de az utolsó puszi, pont a számra ment.

Csodálkozva néztem rá, de már nemtudtam megkérdezni mi volt ez, mert sietnem kellett...ááá ezek a pasik..

Réka és Betti még mindíg nem heverték ki ezt az egész dolgot. Nem is lehet. Nagy balhé vana  családnál is, mert megtudták a szülők. Hát nemtudom mi lesz ebből.

Anyut addig győzködtem míg ki nem engedett 10 órakor. Ott voltak a fiúk, (naná) és persze a két barátnőm. Azaz három mert Evelin is ott volt.

Elkesztünk deszkázni szokásosan. Most nem a szoksos helyen voltunk, hanem egy csendesebb, nyugottabb területen. Nem nagyon ismertem a terepet de felelőtlenűl elkeztem az ugrató felé, teljes gőzzel gurulni 

Csak erős idegzetűeknek:

Már a levegőben éreztem, hogy ez nem az én napom lesz. Elvesztettem az eggyensúlyomat. Arra persze nem számítottam, hogy ha jobbra veszem az irányt a levegőben, akkor egy meredek dombra fogok érni, ami az autópályához vezet.

Nem tudtam ezt, csak késöbb döbbentem rá erre az egészre. Már gurultam, de olyan gyorsan történt mindez, hogy már csak a reflexeim segítettek. Kiért az útra, és elestem, majd a betonon végig csúsztam, a térdem kezdjük ott rohadtúl nézett ki.

Aztán szétterültem az út közepén, innentől már csak tényleg a reflexemtől múlott az életem. Jobbra fordítottam a fejem, mikor láttam, hogy egy Jeep közeleg felém, és ha annak kerekébe csavarodom vége az életemnek.

Ráadásúl olyan szemszögből voltam, hogy pont a fejemet aprította volna szét. Egy szerencsém volt, már csak2 méterre volt tőlem, mikor hírtelen felültem, és ez mentette meg az életemet. Ha ezt nem teszem meg, meghalok.

A barátok gyorsan lerohantak hozzám,de szinte nem voltam magamnál.

Mikor már álltam elkeztem röhögni, hogy mekkora hülye vagyok. Hát tényleg az vagyok. Nincs az az ember aki ez után nevetne, de én nevettem. A másik meg az, hogy a bal szemem sírt.

Boldog voltam, hogy még mindíg élek.

A barátok az arcomat látván nemtudták mire véljék azt, hogy nevetek is meg sírok is, csak tanácstalanúl álltak.

-Jól vagy? -kérdezte Zalán

- Hát...hát persze, nevettem el magam

Mindenesetre hazakisértek. Persze anyu rendesen kommentállta érkezetemet.

-Megmondtam, hogy este nem szabad deszkázni. Lány vagy te, mit képzelsz mindíg csak fiúkkal csatangolsz... alig van lány barátod, ki vagy te? Én megmondtam ugye? Mikor kikönyörögted apádtól a gördeszkát, memondtam előre, hogy sírás lesz a vége, de téged ez nem zavart...  - mondta anyu reszkedve, mert tényleg meg is hallhattam volna

-Anyu, tudok vigyázni, látod még mindíg itt vagyok, nem lett semmi bajom, csak néhány karcolásom lett, ja és vannak lány barátaim is, 4-5 biztos- mondtam teljesen nyugottan

-Látod erről beszélek, nekem legalább 12 lány barátnőm volt. Igen itt vagy, de ha kicsit késöbb húzod el a fejed... - erre elkezdett sírni.

Legugotam hozzá, mert épp a térdemen lévő karcolást próbálta javítni. Átölelltem és sírtunk eggyütt.

Tényleg ez volt életem legrémísztőbb estéje...

Augusztus 8.Kedd

Nos, ellátogattak hozzánk Vikiék. Öccse, Luc, teljesen kikészít. Kezdésnek bement a szobámba, és nem engedett be engem, fogta és bezárta az ajtót. Azután kinyitotta a naplómat és elkezdett hangosan olvasni sorokat. Elegem lett és kitéptem a kezéből a naplót. Erre ő sírva fakadt...fúúúúúúúúúú...idegbajt kapok!

A mégjobb, hogy az egész család egyre kínosabb kérdéseket tett fel, van-e barátom stb. Nem akartam, hogy bármelyik is megtudja, hogy nekem van egy kapcsolatom.

Aztán telefonhívásom volt a mobilomon, Dia volt az. Természetesen megkérdezte, hogy vagyok meg ijesmik. Miután letettem a kagylót, első kérdés: ki volt az???, Hát ezek a legrosszabb vendégek a világon.

El indúltunk, ki a fővárosba, megmutattuk nekik a nevezetességeket...hmm...tök unalmas volt, Viki velem eggyütt húzta a száját. Az mégjobban megkönnyítette a dolgomat, hogy félig sántitok...

Aztán a gördeszkapálya mellett is elmentünk. Irigykedve néztem a deszkásokat, akik tökéletesen ugratnak a pályán. Attól tartottam, valamelyik barátom is ott lesz, és odajön hozzám. Próbáltam Viki mögé bújni, hogy senki ne vegyen észre. Tök ciki hogy így sétálok.

Aztán elmentünk a kávézóba, és ott beszélgettünk...

Folytatás...

Persze Viki öccse, Luc, megint nemtudott lenyugodni. Az asztal alatt elővette a játékautóját és elkezdett autózni. Az mégjobban esett, hogy az én lábamat is érte, s majd összeaprította éles alkatrészei bőrömet. Na hát ebből már nagyon elegem volt, de tűrtem, vagyis muszály volt tűrnöm.

Arra gondoltam, mindgyárt úgyis indulunk innen a francba. Elindúlni, elindúltunk, csak nem épp haza. Persze a mamámékhoz is felmentünk. Hát ezt nem hiszem el, mamámék Lucnek megint kis magboxokat vettek. ÁÁÁ, célpontra kerűl a lábam? Ezt nem akartam hagyni, legalábbis egy ideig azthittem, megtudom akadályozni. Tök dedós ez a gyerek. Mindegy, ezt is túléltem.

Az egyetlen jó dolog volt a mai napon, hogy holnap JÖN HAZA Gábor... :)))))) Jajj istenem de örülök neki...

Természetesen nem hagyott nyugodni éjszaka se ez a Luc gyerek. Hajnali 3kor felébreszt, hogy szomjas. Kimentem a konyhába, kitöltöm neki a tejet, erre:

-Én nem szereti a tej...

PFFFFFFFFFFFFFFF

-Akkor mit kérsz, drága Luc? - mondtam fogcsikorgatva, mert már lassan ott tartottam, hogy megfolytom ezt a gyereket.

-Kakó

Gondolom ez Kakaót akart jelenteni, ezért nekiláttam, és csináltam neki kakaót, erre ez volt a köszönet:

-Ez hideg nagyon

GRRRRRRRRRRRR!!!! Megőróülök, beraktam a mikróba és olyan forróra csináltam. Mindenesetre akkor örült neki, és végre bement a hugom szobájába aludni. A hugom nálam alutt, a hugom szobájába, pedig Viki és Luc. Háháh, szívás Nóri, mert a Te szobádat tuti, szétpakolja Luc...

Örülök, hogy nem az én szobámba alszik ez a Francia gyerkőc...

Augusztus 9. Szerda

Hazajött végre a drágaságom. Délután 3kor találkoztunk, és elmentünk Érdre, merthogy ott nyugottabb a kőrnyezet, mint itt Pesten. Végülis tök igaza volt. Ott nyugottabb a környezet, ráadásúl ketten leszünk ott.

Felszálltunk a vonatra, és elmentünk Érdre. Gondoltuk, jó poén lenne ha a vasút melletti erdőben ülünk le egy kivágott fatörzsre.

Rá is ültünk, és romantikus csókolózásba keztünk. El is voltunk egy ideig, még mesélt is. Épp megint meg akartam csókolni, mikor telefonom megcsörrent.

-Szija, remélem nem zavartalak meg...

Kitti volt az- nem dehogy, mondjad..

-Szóval az a helyzet, hogy Dia, Betti és Réka elmentek Érdre, nemtudom minek, ti hol vagytok?

-Érden- mondtam...

-Akkor mehetek? Hol vagytok?

-Persze, jöhetsz, itt vagyunk a kiserdőbe.

ÁááÁ nem igaz, nem tölthetek egy romantikus órát se a párommal??? Ez nem megy könnyen. Azt gondolltam, minden olyan nyugott lesz..erre???

1 óra múlva, Kitti megjelent elöttünk. Nem győzött bocsánatot kérni, mert látta rajtam, hogy kettesben akartam maradni Gáborral... Leült ő is a kivágott fatörzsre, és elkeztünk beszélgetni. Hallottuk Dia, és Réka hangját, gondolltunk kicsit kémkedük. Csak a hang után mentünk, és minden másodpercben egy fatörzs mögé bújtunk. Volt egy akkora nagy fa, hogy ha hárman le is ültünk volna a törzs mellé, akkor se látszanánk.

Hát mi is így tettük, Diáék mellettünk mentek el és nem vettek észre.

-Héé- mondtam

Majd megláttak és röhöfcsélve elfutottak... mint az ovisok... nem Dia, most nincs kedvem fogócskázni :)))

Naggyából így telt a napom...

Augusztus 10. Csütörtök

Sajnos rossz hírt kell közölnöm. Legközelebb csak 28-án tudom írni a naplómat, mert drága családom eltervezte, hogy BALATONRA megyünk. És kikkel? Na vajon?? Hát nem a Vikiékkel?? AHJ, annyira unom most Gábor is, most jöttem haza, én erre megyek el. Egy jó dolog van az egészben, hozhatok egy barátnőt magammal. Mivel Kittivel már voltam Franciaországban, ezért most Kittin a sor. Nóri is valami újonc barátnőjét rángatja el. Valami Rékát. Na mindegy, Bye naplóm!